1989 után megengedett lett a revizionista propaganda, bel- és külföldi erők pedig egyesülésellenes, autonomista vagy éppen elszakadáspárti irányzatokat támogatnak, holott a „Nagy Egyesülés” Isten akaratából történt – olvasható a Kulturális Minisztérium támogatásával a Román Tudományos Akadémia által kiadott könyvből. Az 1918. december 1. – A résztvevők vallomásai című román nyelvű kötetet bemutatták a Kolozsvári Írószövetségben Kolozsváron. A felszólalók régi adósság törlesztéséről beszéltek, a könyvben szereplő írásokat ugyanis huszonöt évvel a „Nagy Egyesülés” után, „a tragikus bécsi diktátum ideje alatt” gyűjtötte össze a résztvevők nagy részétől egy történész. A gyulafehérvári esemény résztvevőinek rövid önéletrajzait összesítő könyv előszavában Gelu Neamtu hangsúlyozta: ”December 1. a történelem logikájának beteljesülése volt, egyszersmind egy új fejlődés kezdete egy olyan országban újraegyesített nemzet számára, melynek alapját az új kor demokratikus elvei képezték”. A „Nagy Egyesülés” meghozta, hogy a magyarok barbár uralma után Erdély egész népe végre szabadon és egyenlőségben élhetett. Vannak, akik más színben látják az egyesülést. Akik ezt teszik, valójában elfogadják azt a revizionista propagandát, írta Neamtu. „Ezen dokumentumok közlése az egyesülésellenes, autonomista vagy éppen szecessziós irányzatok ellen hoz fel érveket, mely irányzatok – belföldi és külföldi erők támogatásával – aggasztó méreteket öltöttek az utóbbi években. Ezek azok az erők, melyek 1918-ban és később is az egyesülés ellen voltak”, áll a Kulturális Minisztérium által támogatott könyvben. Nematu helyreigazított: „Akárhogy alakulnának ma a dolgok, és akárhogy értelmeznénk őket, az igazi történetírás nem hagyhatja figyelmen kívül a tényt, hogy Magyarországban a nem magyar népeknek mind a vezető rétege, mind a közemberei a rendőrállamot és a népek börtönét látták.” A magyarok érzéseire is megvan a válasza: „Azt mondják, a Monarchia szétesése igazi nemzeti tragédia volt a magyarok számára. Valóban sokk volt az erdélyi magyarok számára, hogy kiváltságokkal rendelkező urakból egyszerű állampolgárokká váljanak, és mindenki mással egyenlő jogokat élvezzenek.” A könyv az egyesülést isteni indíttatásnak tulajdonítja, ezt több idézettel igazolta. Íme néhány: „Egy felzaklatott tenger volt, mely gátjai elsöprésére készült (…) Isten lelke lebegett felette” (Al. Ciura); „Az emberi ész akaratán és képességén felül létezik valami isteni, amit a gőgösök nem akarnak elismerni, és ez a valami irányítja az emberek tömegeinek és a népeknek a sorsát” (I. Bordea); „a nép hangja, tehát Isten hangja” (Vasile O. Osvada); „Egy szélvihar, egy orkán kitörése volt, amely mindent elsöpörhetett az útból. Milyen emberi erő mert volna ellenkezni ezzel az elhatározással, mely isteni szikraként pattant ki mindenki lelkéből?” (Al. Ciura) A közreadók jelezték, hogy hamarosan jön a második kötet. /Bagoly Zsolt: Egyesülés isteni parancsra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 14./
